Soros vagy Washington dollárjai? Cenzúrázta a német tévé az Átlátszó kormánybuktató partner-újságírószervezetéről készült riportját

Nem rövid és nem egyszerű történet, de igyekszünk érthetővé tenni. Mindemellett elég jellemző példája a magukat függetlennek nevező szervezetek működésének, amit most bemutatunk.

Két szálon fut a történet. Egy: az északnémet közmédia, az NDR oknyomozást indított az OCCRP nemzetközi oknyomozó újságírószervezettel kapcsolatban, minek folytán

• kiderült, hogy az jelentős részt amerikai kormányzati pénzből működik
• és ebből kifolyólag köteles Amerika ellenségei ellen nyomozni
• Washington beleszólhat személyi döntésekbe
• s nagyrészt nem írhatnak Amerikáról.

Ez az egyik, érdekesebb szál. A másik szál az, hogy az NDR cenzúrázta a riportot. 

Az NDR egy ponton meghívott az OCCRP-vel kapcsolatos nyomozásba három másik lapot, köztük a francia Mediapartot, majd nem sokkal később lényegében otthagyta a saját maga által indított projektet, s a hosszú idő alatt, nagy munkával elkészült riportot sem adta le. Viszont az egész ügyről írt a Mediapart, és a riport is felkerült a netre.

Az OCCRP magyar partnere az Átlátszó.

De mi is ez az OCCRP? Egy hetven médiumot tömörítő, Sorostól és az amerikai kormánytól és pénzt kapó Szervezett Bűnözést és Korrupciót Jelentő Projekt (Organized Crime and Corruption Reporting Project, OCCRP) névre hallgató szervezet. Egyébként ők gyakoroltak nyomást az említett, hamburgi székhelyű német közmédiumra, az NDR-re (Norddeutscher Rundfunk, Északnémet Rádió és Televízió). 

Kiknek a pénze csilingel itt?

Drew Sullivan és a román Paul Radu 2006-ban alapította az OCCRP-t, ami hat kontinensen van jelen, és számos projektet futtat világszerte. A legkézenfekvőbb módon elérhető forrás, a Wikipédia szerint az OCCRP finanszírozói közt van többek közt

• az amerikai állami humanitárius szervezet, a részben titkosszolgálati és politikai feladatokat ellátó USAID;
•  magyar ellenzéket pénzelő National Endowment for Democracy;
• az amerikai külügyminisztérium;
• a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítány (OFS);

továbbá a Google Ideas; a Knight Foundation; a Ford Foundation; az International Center for Journalists (ICFJ); valamint angol, holland, skandináv és svájci állami szervezetek.

Mi van a riportban?

Shannon McGuire, az USAID munkatársa azt nyilatkozza, hogy az OCCRP-vel való szerződésüknek van egy klauzulája, az angolul „substantial involvement clause”-nak nevezett részt.

McGuire nyilatkozata szerint átnézhetik az OCCRP éves munkatervét, és a vezetőséget érintő személyi döntésekbe is beleszólhattak, például – tette hozzá Drew Sullivan – volt vétójoguk egyes kinevezésekkel kapcsolatban; bár Sullivan szerint ha nem tetszene nekik az USAID jelöltje, akkor inkább lemondanának a pénzről, és az USAID sosem vétózott meg senkit. Sullivan hangsúlyozza, hogy nem szereti a nyomásgyakorlást.

Leila Bicakcic, az OCCRP boszniai munkatársa úgy nyilatkozott: bármikor az USAID támogatást ad egy szervezetnek, ők határozzák meg a támogatás felhasználásért felelős projekt személyzetét. Hozzáteszi: 

A riporterek megjegyzik, hogy nem találtak jelentős OCCRP-féle közép-európai oknyomozást olyan amerikai cégek ellen, mint a Microsoft, a Chevron, az Exxon Mobile és hasonlók. Bicakcic válasza szerint ez nem meglepő, tekintve az OCCRP amerikai kormányzati finanszírozását, aminek nem érdeke semmiféle nyomozás ezen amerikai cégek ellen.

Michael Henning, az USAID demokráciáért és emberi jogokért felelős részlegének vezetője is megszólal a le nem adott riportban, lényegében megerősítve a fentieket. Szerinte lényegében nélkülük nem létezne az OCCRP.

Ezután megszólal a ProPublica nevű, New York-i oknyomozó lap főszerkesztője, Steve Engelberg, aki problémás, ha egy támogató szervezetnek beleszólása van egy újság – vagy újságírószervezet – személyi döntéseibe, és 

Drew Sullivan szerint azonban sok donorszervezetük van, azaz nem domináns egy támogató sem, és nem mondható, hogy az OCCRP legnagyobb finanszírozója az amerikai kormány. Az NDR oknyomozói szerint ugyanakkor a szervezet támogatásának fele az amerikai kormánytól jön. A már idézett USAID-es Henning szerint bizony ők a legnagyobb támogatói az OCCRP-nek „a kezdetek óta”, sőt eleinte Washington volt az egyetlen finanszírozó, míg be nem léptek a képbe mások is. Mikor erre rákérdeznek Sullivannél, azt válaszolja: „talán a kormány a legnagyobb donor”. Majd kicsivel később hozzáteszi: „igen, ez az OCCRP legnagyobb finanszírozója, és mindig is az volt történetünk során”. Sőt, megjegyzi: 

Az NDR-es riporterek hozzáteszik: 2015 óta az OCCRP költségvetésének 38 százalékát teszik ki az USAID-támogatások.

Majd később az OCCRP-vezér Sullivan megjegyzi azt is, hogy „nem jelentünk semmiféle pénzről, amit kormányoktól kapunk”. De szerinte nyomoztak az amerikai kormány és a CIA egyes ügyeiben, például az ISIS kezében kikötő fegyverek kapcsán, és nem örültek ennek Washingtonban, sőt.

Ezzel kapcsolatban az USAID-os Michael Henning elkottyantja, hogy 

 Sullivan ezt azzal kommentálja: „amikor jó oknyomozó újságíróid vannak szerte a világon, az segíti az amerikai külpolitikát, ezért kapjuk a pénzt”. De aztán hozzáteszi, hogy nem érdekli, hogyha az OCCRP elősegíti az amerikai külpolitika célok elérését, ő konkrét dolgokért kér pénzt.

Az OCCRP kérdéssel kapcsolatos későbbi, írásbeli válasza szerint az amerikai kormányzati szervektől kapott támogatást nem használhatják Amerikáról való jelentésre úgy általában, azaz nem csak Amerikával kritikus írások megjelentetésére, de egyáltalán Amerikával kapcsolatos riportok megjelentetésére. Külföldön azonban bármire használhatják azt, akár az amerikai kormánnyal szemben kritikus riportokra is.

Mi történt a riporttal? Miért lépett vissza az NDR?

A Mediapart birtokába került dokumentumok szerint – mint írják – az OCCRP-vel kapcsolatos nyomozás felfüggesztéséről azután született döntés, hogy Drew Sullivan amerikai újságíró, az OCCRP társalapítója és vezetője nyomást gyakorolt a német NDR vezetőségére, és hamis vádakat emelt a műsorszolgáltató projektben résztvevő újságírói ellen.

Az NDR egyike azon számos médiának, amely együttműködik az OCCRP-vel, beleértve a Suisse Secrets és a Russian Assets Tracker projekteket. Az OCCRP egyike volt a Pegasus-ügyet kirobbantó szervezeteknek. Az OCCRP aránytalan mértékben vizsgált Oroszországgal kapcsolatos ügyeket, amiért 2022-ben Moszkva nemkívánatos szervezetnek nyilvánította.

Az NDR 2023 januárjában kezdett bele az OCCRP-t érintő oknyomozásba. Ez év februárjában az OCCRP-t felterjesztették a Béke Nobel-díjra. Ezután augusztusban – írja a Mediapart – az USAID számos munkatársa beleegyezett, hogy nyilatkoznak az oknyomozóknak, lévén büszkék a partnerszervezet jelöltségére.

Mint írják: az USAID-alkalmazottak elég nyíltan beszéltek, többek közt megemlítve, hogy az Egyesült Államok kormányának vétójoga volt az OCCRP „kulcsfontosságú személyzetének” kinevezésekor, és hogy a civil szervezet létrehozását lehetővé tevő finanszírozást titokban a külügyhöz tartozó Egyesült Államok Nemzetközi Kábítószer- és Rendészeti Hivatala (INL) fizette ki.

2023. szeptember 6-án interjú készült Drew Sullivannel is, aki miközben azt mondta, hogy az amerikai hatóságoknak nincs befolyása a munkájára, megerősítette a USAID vezető tisztviselői által mondottakat, valamint önellentmondásos kijelentéseket tett az OCCRP Washington pénzügyi támogatásának mértékéről is.

Október 4-én és 5-én Sullivan emailt küldött az OCCRP újságíróinak, azt javasolva nekik, hogy ne nyilatkozzanak az NDR munkatársainak, John Goetznek és Armin Ghassimnak. 

Egy másik levélben, aminek „hálózatunk elleni propaganda” volt a címe, Sullivan azt állította, hogy az NDR azt akarja demonstrálni, hogy a WikiLeakses Julian Assange inkább megérdemli a Nobel-díjat, mint az OCCRP.

Amikor a Mediapart ennek kapcsán kérdésekkel kereste meg Sullivant, a következő választ kapta: „Ha egy szervezeten belülről kap privát e-maileket, akkor ne panaszkodjon a tartalom miatt. Nincs kötelezettségünk bizonyítanunk Önnek semmit olyasmit, amit privát e-mailekbő tudott meg. Hivatásos újságíróként kitartunk amellett, amit publikálunk.”

Emellett Sullivan bepanaszolta az NDR-nél annak saját munkatársát, Gaetzot.

Az NDR 2024 nyarán meghívott még négy médiumot, hogy csatlakozzanak az OCCRP-vel kapcsolatos nyomozáshoz: a francia Mediapartot, az amerikai Drop Site Newst, az olasz Il Fatto Quotidianót és a görög Reporters Unitedot.

Mint a Mediapart írja: „egy hónapon belül kulcsfontosságú információkhoz jutottunk – 

Amikor a Mediapart eldöntötte, hogy további kérdéseket küld az OCCRP-nek, a nyomozásba őt meghívó NDR azt válaszoltak, hogy ebben ők nem vesznek részt. Majd később úgy döntöttek, nem adják le az elkészült riportot, „mivel az nem releváns” a nézőik számára.

Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin